Magyar Schönstatti Fiúmozgalom
                  Derűvel építsük a jövőt!
  • Hírek
  • Tudnivalók
    • Kiknek?
    • Időpont, helyszín, odajutás
    • Árak, kedvezmények, fizetési módok
    • Programok
    • Altáborok
    • Szükséges holmik
    • Lelki tartalom
    • Valós idejű információ a táborról
    • A Jubileumi Nagytábor zárása
    • Együttműködési Nyilatkozat
    • Krónika
  • Nagytáborokról
    • Bakonybél 2010
    • Szentjakabfa 2015 >
      • Hétfő
      • Kedd
      • Szerda
      • Csütörtök
      • Péntek
      • Szombat
      • Vasárnap
    • Táborainkról általában
  • Táborvezetők
  • Kapcsolatok
  • Blog
  • Talált tárgyak

Csütörtök

vissza a napokhoz
      A hajnal kedves a múzsáknak, tartja a régi latin közmondás. Na, de azért a filozófiának is vannak határai: miért kell ugyanis csütörtök hajnalban azon gondolkodnod, hogy hogyan is kerülhet egy ekkora göröngy a sátrad alá, mikor már három napja baj nélkül aludtál… S a felismerés gyönyöre, hogy csak a csapattársad cipője… S már ismét a megnyugtató álom karjaiba vetnéd magad, s felharsan a vuvuzela…
      A csütörtök reggel sem különbözött a többitől, legfeljebb annyiban, hogy most sikerült jól startolnod, s a szokásosnál több kakaót sikerült innod. Csak arra nem emlékszel, hogy végül 5 vagy 6 pohár lett?

Lovagok:
      Emlékszel, hogy esőkabátot kellett vinni a Balatonhoz? Minek nehezítsed ilyen felesleges dolgokkal a táskádat, mikor olyan hosszú kirándulásra kell menni, amibe még az egyetemisták is belesántultak?
      S a víz is milyen hideg volt! Nade azt mondták a Szabiék, hogy fürödni kell, mert tisztaság fél egészség… De vajon mi teszi ki a másik felét?

Hősök:
Önkéntes munka. Önkéntes! Érted: önkéntes!!! Nem elég, hogy már a középiskolában is ingyen kell dolgozni, az ember eljön egy nyári táborba, s dolgozni kell másoknak, tök ingyen! Ki érti ezt? Teljesen elment a vezetők esze! S mi a munka? Árokpucolás… Hűha! Nagy kihívás, kapirgálni… Az eredmény azért látványos lett! Legalább azért megérte! A Bálványfairtóknak legalább normális munkájuk volt! Vagy Te a focipályánál voltál? Azt mondták, hogy a pálya körüli salakos futókörből kell kihúzkodni a gazokat. Mikor odamentünk, minden zöld volt, a salaknak nyoma sem volt! Ám mikor kihúztuk az első fűcsomót, akkor látszódott, hogy valaha volt ott salak is… S mikor már ott guggoltál egy órája, a piros, sáros földön, egyszer csak megjelennek a TV-sek… Hogy lehet, hogy a legnagyobb szájú, leglustább csapattársad is hirtelen dolgozni kezdett? S hogy te se tűnj ki a tömegből, inkább észrevétlenül te is elkezdtél dolgozni, próbáltál észrevétlen maradni, s hát nem neked szegezték a legostobább kérdéseket? Hát erre hogyan lehet normálisan válaszolni?

Altábiri:
      Az óbudavári házaspárok útja és egyéb tereprendezés… Korrekt munka. Pláne ezzel a csapattal! Mi több, még móka is volt! Kihívás, kaland, férfias munka, szórakozás: mi kell több?

      Korúak:
A lovagok kavicsterítésének befejezése, majd fagyűjtés az esti tábortűzhöz… S milyen jó volt megtapasztalni a csapat erejét: mekkora fákat tudtatok megmozgatni együtt! Ne, ez már férfias munka volt! Csak az a felháborító, hogy este azt mondták, hogy nem szedtetek eleget… No komment.


      Délután egyre több idősebb idegen arc jelent meg a táborban. Ja, mondtak valamit, hogy Apukák is jöhetnek a táborba, na de ennyien?!

      Mindenesetre, az hogy megjöttek a Felnőttek, két jó dolgot jelentett: Sokkal nagyobb tábortüzet raktak a vezetők, mint eddig, na persze ehhez a fát délután neked kellet szedni! Az egyetemisták szedtek egy halom fát, erre kitalálták, hogy össznépi fagyűjtő versenyt rendeznek. Emlékszel, mikor hatan hoztátok el azt a piszoknagy fatörzset az erdőből? Vagy amikor már azt érezted, mintha a fán szögek teremnének, mert úgy szúrta az alkarodat az a kupac, amit elhoztál, mintha belülről végig lenne verve szegekkel!
      Na, de az eredmény se semmi: akkora kupac fát hordtatok össze, hogy már csak aprítani kellet: azt a fűrészelést és kopácsolást senki sem felejti el, mert olyan halláskárosodást szenvedett. Azért az égen feltűnő szivárvány elég menő volt: a szövetség jele, a szövetségekre készülő táborban a felnőttek megérkezésének napján… Vajon ezt is a szervezők rendelték meg?

      És hát az esti máglya! Az énekek, és a játékok! Mikor a kánonban éneklés egy újabb próbája kudarcba fulladt, a dínó-diszkó annál jobban sikerült! Vagy mikor elmentünk „fátvágni!” Azaz „azerdőbeftvgni!” Merthogy ki tudja azt olyan gyorsan mondani, mint ahogyan Ákos tette?

      És az az esti ima közösen! Azért menő, ha egyszerre majd’ kétszázan szólítjuk meg egyszerre a Jóistent!

vissza a napokhoz
Powered by Create your own unique website with customizable templates.